Egy ideje nem hallhattatok rólam, s ez részben amiatt van, hogy az utóbbi versenyekről nem volt nagy kedvem írni, vagy nem is tudtam volna mit. Elég sokat edzek mostanában, de valahogy (a megyei versenyeken kívül) nem tudok nagyon jót futni. A CESOM-ot és a Postás Kupá is elrontottam, s ez nagyban a technikai hibáknak volt köszönhető.
Éppen ezért már nagyon vártam a Nógrád Nagydíjat. Végre egy átlagos, valamennyire szintes, normális erdőben futatok - gondoltam. Sajnos azonban ez a verseny sem úgy sült el, ahogyan azt előzetesen elképzeltem.
Már 30 perccel a verseny kezdete előtt melegíteni kezdtem. Egyébként a verseny a sprinttel kezdődött, ami egyben válogató is volt. Kicsit kapkodva értem a rajthelyre. A második kordonban azonban észrevettem, hogy a nagy kapkodásban ott felejtettem a táskámnál a tájolót. Gyorsan kiugrottam érte, és hoztam is vissza, nehogy lekéssem a rajtot. Azonban a probléma az volt, hogy ez alatt a másfél perc alatt 500 métert sprinteltem oda-vissza összesen. A rajtot épphogy csak 10 másodperccel késtem le, de elveszítettem a teljes koncentrációmat, és persze ideges is voltam. Ez után nem csoda, hogy többször is belehibáztam 10-20 mp.-ket a pályába, és a futás sem ment zökkenőmentesen.
A 4-es pont felé már teljesen összezavarodtam, úgy cikáztam az ellenörzőpontok között, mint a flippergolyó. A 4-es és 5-ös pont körül ha jól számoltam, 6 ellenőrzőpontot érintettem (beleértve a helyes pontokat is).
Innen már egy kicsit helyreállt a dolog, technikailag már nem is hibáztam többet, de ettől függetlenül a futás rosszul ment, így csak a 11. helyet értem el, ami közel sem nevezhető jónak, hiszen magamban az első 5-be kerülést tűztem ki célul. Utólag nagy hiba volt visszafutni a tájolómért, hiszen egyszer sem használtam.
A délutáni váltó: 3x3-as váltóban a családi kategóriában indultam apukámmal és testvéremmel. 3. futó voltam, így az első két futót némileg figyelemmel tudtam kísérni, és el kell hogy mondjam, nagyon izgalmas ez a versenyforma! Saját véleményem szerint a sprint-váltó OB-n (amit 2014-ben rendeznek meg először) is inkább ehhez a 3x3-ashoz kellene ragaszkodni.
Végre váltanak. Indulok a pályán iszonyú sebességgel, gondoltam egy 1000 méteres pályán nem kell spórolnom az energiával. Gyors, pörgős pálya, semmi kihívás. 3-as pont után száguldok lefelé, kicsit sziklás. Jön a gallyrakás, ugrok egy nagyot, megbotlok... hatalmas esés. Egy pillanatra kimarad minden, érzem hogy a szemem körül fáj, de felkapom magam és rohanok tovább. Következő másodpercben már érzem is, hogy a csuklóm sincs rendben, mozdítani sem tudom. Ez után az SI használata sem volt egyszerű, mert másik kezemben térkép+northcompass. Ez pontonként elég sok másodpercet jelentett, s ez főként az éppen arra a ponrta érkező sporttársakat zavarta. Már a pálya felénél tartok csuklóm elviselhetetlenül fáj. Meg mostmár a bal lábszáram is. Eléggé összeesett a mozgáskordinációm, olyannyira, hogy a sáros úton esek még egy méreteset. A célba beérkezve nagyon hamar be kell hogy valljam magamnak - nincs folytatás, 1 pálya volt ez mára. Megyek a versenyorvoshoz, ő berögzíti a csuklómat, s azt mondja nem csont, hanem valami "lágyabb" rész, de biztonság kedvéért menjünk be Balassagyarmatra röntgenezni.
3 óra múlva Gyarmaton, röntgen után az orvos vizsgálja a felvételeket, és mondja: 'ez sajnos csuklótörés'. És ebben a pillantban rögtön tudtam, hogy emiatt jó része kimarad az idénynek. A legroszabb időpontban: diákolimpia és a két OB előtt.
A kezem már jól van, de sajnos így egy időre búcsozom ettől a blogtól, amíg nem tudok újra versenyezni. Valakik megpróbálják törött csonttal is a versenyzést, de én inkább nem kockáztatok ezzel. 4-5 hét gipsz + utána a "lábadozás". Megpróbálok minél hamarabb felépülni, ennyit viszont ígérhetek.
Hazai hírek
Az utánpótlás kategóriákban a PVSK gyűjtötte a legtöbb aranyat.
Igazi tájfutó fesztivál volt.
ZTC - Lenti - július 17-21.
Igen, 6 teljes hónapig tartott a 2012/2013-as téli szezonunk! Október 27-én kezdtük meg Grönklitten és ugyanitt zártuk ma, április 28-án. Egy jó szezont zárhattam magam mögött, nemzetközi valamint svéd szinten is. Köszönöm mindazoknak akik követték a bejegyzéseimet és bíztattak az elmúlt hónapok alatt. Egy nyugisabb edzésperiód után hamarosan kezdődhet az alapozás, de addig is egy kis késéssel bekapcsolódunk a nyári szezonba. Már csak 5 nap Tiomiláig! :)
